Paloznak jelentős épületei között kiemelkedik az Árpád-kori katolikus templom, mely gótikus részleteivel lenyűgöző látványt nyújt. Bár először 1352-ben említik, valószínűleg már a 10-11. században állt valamiféle fából készült kápolna a jelenlegi templom helyén. A 11. században kőtemplomot emeltek Szent András tiszteletére, melynek román kori részleteit a mai napig felfedezhetjük a templom déli oldalán. Az épület félköríves alaprajzú szentélye talán már az építésekor boltozva volt, míg a templomhajó boltozat nélküli síkkal és fából ácsolt mennyezettel rendelkezett a középkorban.
A templom körül egykor fal és temető húzódott, melynek nyomaiban még ma is láthatók. A sírkövek egy részét később befalazták, közülük a legkorábbi a középkori bővítés során a templom délnyugati sarokkövévé vált. A jelenlegi torony későbbi építmény, míg maga a templom a 18. század végén nyerte el mai formáját, amikor átépítették barokk stílusban és mellette lévő plébániaházat is felújították.
A templom környékén található Antall József emlékműve, valamint Dr. Csontos Gyula plébános keresztje, akit 1991-ben brutálisan meggyilkoltak.
A templomot körülvevő Millenniumi Parkot az önkormányzat alakította át egy elhanyagolt mandulásból. Itt található a Hild-díjat megörökítő emléktábla, valamint Thewrewk Aurél által tervezett, és Szabó László szobrászművész által formázott napóra is.
Paloznakon járva érdemes megnézni a Tájházat és a kálváriát is.