Kövesdi Szent Miklós templomrom
Ez egy igazi pozitív példa arra, hogy valahol nem hagyják elkallódni a középkori értékeket és használatukkal élővé teszik a jelen kor embere számára is.
A település népszerű nyári üdülőhely és ha a történelmi nevezetességeiről van szó, sokaknak az ikonikus Csonkatorony jut az eszébe, amely a falu szimbólumává vált. Talán kevesebben ismerik Csopak másik templomromját, a Szent Miklós romot.
1550-ben még működő templomként szerepelt, de a török időkben romosan maradt fenn. Egy 1783-as térképen pusztatemplomként jelölték. A kövesdi, kálvinista hitre tért nemesek 1796-ban kérték a veszprémi káptalant, hogy adják át nekik, de kérelmük nem teljesült. Az 1800-as évek elejétől a kövesdi pásztor pajtájává vált, mellé bikaistállót és a pásztor házát építették. 1861-ben Rómer Flóris bencés szerzetes még ebben az állapotában, nádtetős pajtaként látta, ép diadalívvel és szentéllyel.
A templom építését a XIII. század második felére teszik, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, falusi templomocska volt. Bejárata a déli oldalon található, a vöröskő kapukeret ma is látható. A feltárását 1966-ban végezték, ekkor bontották vissza az eredeti "templomi" állapotára a pajtát. A feltárást dr. Varga Ilona vezette, az építészeti helyreállítást pedig Koppány Tibor. 1967-ben konzerválták a romokat. A közelében rézkori és későbronzkori leletek kerültek elő, középkori temető nem található.
Jelenleg a körülötte fekvő, rendben tartott kert szabadon látogatható, a rombelső fémráccsal zárt. A község időnként rendezvények helyszínéül használja.